Vulkánok és gejzírek, gőzfelhőket lehelő lávamezők - Izlandon még érezhetjük, hogy bolygónk valaha tüzes golyó volt. De Izland a jég országa is: felületének több, mint tizedrészét hatalmas gleccserek borítják. Az Észak-Atlanti-óceán távoli szigetén közelebbről láthatjuk a természet őserőinek működését, mint bárhol másutt a földkerekségen.
Az izlandiak a vikingek közvetlen leszármazottai. Elődeik a 9. században Norvégiából menekülve érkeztek a szigetre. Azóta nyelvük úgyszólván semmit sem változott. Az Eddát és a klasszikus sagákat az izlandiak ma is eredetiben tudják olvasni.
Közvetlenül az Északi sarkkör alatt található Izland szigete. Területe alig nagyobb Magyarországénál, de csak alig negyedmillióan lakják. Izland legfontosabb árucikke a hal, errefelé szinte mindenki halász, vagy halfeldolgozással foglalkozik. A sziget felszíne szinte teljesen kopár, a növényzet pár szívósabb törpefenyő-féléből, és több tucat féle zuzmóból áll. A déli és nyugati partokon enyhébb az éghajlat. A vulkáni eredetű fennsíkon, északon, több száz köztük sok működő vulkanikus gejzírt, a legszebbeket a Nemzeti Parkban, amely természetvédelmi terület. Még sok más geotermikus jelenséget figyelhetünk meg pl. apró víz alatti vulkánokat és 2-120m magas víz, gőz és füst oszlopok előtörését a földből. Az izlandiaknak saját nyelvük van, amely a legősibb skandináv nyelv. Fővárosuk Reykjavík barátságos, nyugodt, igazi európai város.
Hivatalos név:
Leírás
