A Kárpátok, a Balti-tenger, az Odera és Nysa folyók, valamint a kanyargós Bug folyó közt terül el Lengyelország, amelynek beláthatatlan tájai, nagy erdőségei, tóvidékeinek labirintusa, és borostyánköves tengerpartja nem akármilyen élményt ígérnek az odautazóknak. Szebbnél szebb városok, középkori várak, nagyvonalú kastélyok, és gazdag múzeumok késztetik megállásra a turistát. Bástyás óvárosok patinás utcáin és terein bolyonghat kedvére, magas várfokról tekinthet szét, közben igazi őserdőket láthat, vagy csodálatos folyókon hajózhat az idelátogató. Ha valaki a múlt iránt érdeklődik, az ország déli részébe találhat magyar emlékeket, hiszen a lengyel és a magyar nép története az évszázadok során sokszor nagyon szorosan összekapcsolódott. (pl. Krakkó a XVI. században nagy szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, vagy tekintsünk akár Dobzse László, ill. Nagy Lajos uralkodásának idejére) Akit pedig az építészeti stílusok érdekelnek, szintén gazdag vadászterületre lelhet, olyan stílusváltozatokra, egyedi és különös alkotásokra, amelyeket csak itt találhat meg.
Látogasson Lengyelországba! Lengyelország Európa szívében fekszik, itt található a kontinens mértani közepe. Varsó nincs túl messze az európai nagyvárosoktól: Párizstól és Londontól mintegy 2 órás, míg Bécstől, Frankfurttól vagy Berlintől jó egyórás repülőút választja el. A nemzetközi közúti és vasúti összeköttetés révén gyorsan el lehet jutni a lengyel városokba Németországból, Csehországból és Oroszországból, de ami lényeges, Lengyelország - bár a Kárpátok túloldalán helyezkedik el - Magyarországról is könnyen és gyorsan megközelíthető. Autóval Budapestről, Miskolcról, Győrből vagy Debrecenből pár óra alatt el lehet jutni Zakopanéba, Krakkóba, Katowicébe, Rzeszówba. De egy nap alatt kényelmesen elérhető Gdańsk vagy Szczecin. Akár Szlovákia, akár Csehország felől közelítünk, az út festői tájon vezet át: Lengyelország és Szlovákia határvidékét a Tátra, a Pieniny hegység, az Árva-vidék és a Szepesség alkotják, míg a lengyel-cseh határ mentén a Szudéták terülnek el. Érdemes akár csak pár napra kiruccanni Lengyelországba, hiszen igen rövid idő alatt is rengeteg élményben lehet részünk.. A vendégekre fél millió szálláshely, több ezer étterem és sok száz szórakozási lehetőség vár. Az országban megtalálhatóak alpesi jellegű hegyek, széles, homokos tengerpartok, áttetsző tavak, mély rengetegek, ódon házak, méltóságteljes templomok és persze szívélyes lakosok. Az éghajlat mérsékelt, a lengyelek pedig jóindulatúak és barátságosak. A lengyel kultúra felfedezésére csábítanak az ezeréves városok, a vidéki élet egyszerű örömeinek megismerésére az idillikus falvak. És mindezek hátteréül a változatos, lenyűgöző tájak szolgálnak. Az ország talán legnagyobb vonzereje éppen a természet. Olyan vad, érintetlen, és változatos, mint kevés más európai országban.
Ajánljuk az alábbiakat mindazok számára, akik még nem jártak az országban, vagy ezt régen tették meg és persze azoknak is, akik gyakran látogatnak északra, és szívesen vennének némi "útravalót". Igyekezni fogunk egyre újabb és újabb érdekességekkel, információkkal bővíteni weboldalunkat.
Hátizsákkal - evezővel Lengyelország a változatos időtöltésre vágyó, aktív turisták paradicsoma. Olyanoké, akik még álmukban is az evező csobbanását, a biciklikerekek surranását hallják, várromokat másznak meg, és meredek hegyi ösvényeken talpalnak elszántan. E "nyughatatlan" lelkeknek elsősorban a május-szeptember közötti időszakban érdemes ellátogatniuk Lengyelországba. Ilyenkor kellemes és napos az idő, tavasszal virágoznak a gyümölcsfák, a nyarak zöldek és melegek, az egyik legszebb évszak, az ún. "aranyló lengyel ősz" pedig sokszínű ecsetjével festi meg a tájat. A kiterjedt fenyőerdők sétára késztetik a kirándulókat a síkságokon és hegyekben egyaránt. A legérdekesebbek közé tartoznak a Bieszczady, a Tátra és a Karkonosze hegység sétaútjai. Az egykori Lengyelország hangulata ma is megtalálható egyes kisvárosokban, sok minden őrzi a lengyel zsidóság emlékét: zsinagógák, régi mészárszékek, fürdők, temetők. Lengyelország keleti részében pravoszláv műemlékeket láthatunk. A lengyel pravoszláv hívők szent helyén, Grabarkában található a legendák övezte vezeklő domb, ahol az évek során különféle nagyságú fogadalmi kereszteket állítottak. A lengyel tatárok, akiket még III. Sobieski János telepített le a XVIII. században, a mai napig lakják a keleti határ mentén fekvő Kruszyniany és Bohoniki nevű falvakat. A természet és az ember számos folyót tett kajakozásra alkalmassá, az ezer tó vidékeként emlegetett Mazuri vidék pedig nemcsak a vízi sportoláshoz nyújt lehetőséget. A csodálatos táj és a zsilipekkel tarkított csatornarendszer a jacht-sportnak is kedvez. A természet közelsége, az élővilágban kivételesen gazdag vidék, - amely többek között a világ legnagyobb fehérgólya populációjával büszkélkedhet - madár és vadlesre csábít. A halban bővelkedő tavakhoz a pecások biztos fogás tudatában indulhatnak útnak.
Vendégváró tengerpart A lengyel tengerpart az egyik legszebb Európában. A homokos strandok hosszan, szélesen nyúlnak el, a festői partvonal pedig lapos homokpadokkal és magas, meredek sziklafalakkal tarkított. A partmenti fenyőerdők gyantájával és a jóddal telített levegő csodálatos hatása miatt a Balti-tengert egész évben látogatják a gyógyulni, felfrissülni vágyók. A balti-tengeri fürdőhelyek őrzött strandokkal, vizicsúszdákkal, röplabdapályákkal, vizibicikli, vízisí, kajak, vitorlás és szörfdeszka kölcsönzőkkel várják a nyaralni vágyókat, a színes tengerparti sétálóutcák kiskocsmái felfrissülést, a kifőzdék finom sült halakat kínálnak. Nem is könnyű ellenállni a roston sült tőkehalnak, lepényhalnak, az angolnának vagy a pácolt heringnek. Ha a zajos hétköznapokat szeretnénk kipihenni, a part elhagyatottabb, vadregényes szegleteiben nyugodtan lepihenhetünk és belefeledkezhetünk a tenger zúgásába. Kora reggel pedig, ha mellénk szegődik a szerencse, a még érintetlen homokban a kagylókon kívül más kincset is találhatunk: aranyló borostyánt. A tengerparti tájképet a hajókikötők, régi világítótornyok és fából készült, mélyen a tengerbenyúló mólók egészítik ki. A lengyel tengerparttól nem messze található a Wolini Nemzeti Park, amely az azonos nevű és egyben legnagyobb lengyel szigeten terül el és a festői, meredek sziklapartok, valamint a környező állat- és növényvilág (többek között az itt fészkelő réti sas Haliaëtus albicilla, amelynek képe Lengyelország címerét díszíti) megóvására hivatott. A Słowiński Nemzeti Parkban, amely szerepel a UNESCO Bioszféra Rezervátumok Világörökség listáján, 40 méter magasságot is elérő, szinte sivatagi jellegű vándordűnékkel és sekély tavakkal találkozunk. A folyton vándorló homok hol betemeti a tengerparti erdőket, mocsarakat, sőt emberi településeket is, hol pedig feltárja az általa régebben elnyelt területeket. A térség egyik legérdekesebb rekonstruált települése a XIII. században alapított Łeba, amelyet a XVI. században takart be a homok, és a viharok. A Balti-tenger egyedülálló szeglete a Hel-félsziget. A keskeny (200 méteres) földsávot mindkét oldalról tenger határolja, ami érdekes mikroklíma kialakulásához vezetett: az északi oldal heves szeleivel, furfangos hullámaival a szörfdeszkások paradicsomává vált, míg a déli oldal csendes és meleg, erdővel és homokpadokkal határolt öblét a nap szerelmesei választják. A kalandvágyók lemerülhetnek a Balti-tengerben számon tartott közel 25 hajóroncs egyikéhez, romantikus utat tehetnek a Vikingek vagy Kolumbusz korát idéző hajókon, de felfedezhetik a környéket kerékpárral, vagy lóháton is.
Kerékpár - és lónyeregben A tengerpartot, tóvidéket, alföldeket vagy hegyvidéket behálózó turista útvonalak többsége kerékpárral és lóháton is bejárható. Lengyelországban közel 5000 km kerékpárutat jelöltek ki, amelyek változatos tájakon: nemzeti és természetvédelmi körzetekben, tópartokon, homokdűnéken, hegycsúcsokon, folyóvölgyekben, falvakon és nagyvárosokon át vezetnek . Legnépszerűbbek talán a a Krakkó-Częstochowai Jura útjai, a nem túl magas, mészkősziklákkal és középkori várromokkal tarkított magaslatai, vagy a Mazuri-tóhátság és a tengerpart mezőkön, dűnéken és erdőkön át kacskaringózó, könnyebben járható kerékpárútjai. Még izgalmasabb Lengyelországot lóháton felfedezni. Nem is csoda, hogy a lovaglás itt olyan népszerű, hiszen a lovak mindig közel álltak a lengyelek szívéhez. Hűségesen kísérték gazdáikat utazásaikra, vadászatokra és csatákba. A lengyelek lovaglótudománya közmondásos volt, a lovak pedig annyira népszerűek, hogy az egyik legelső, 1746-ban kiadott lexikon szerint: "Hogy a ló milyen, azt mindenki tudhassa." Ma a lengyel ménesek világhírűek, az arab telivérek árverésére messze földről érkeznek vevők. Az egész ország területén találhatóak lovasiskolák. Hagyománnyá váltak a többnapos vagy többhetes lovastúrák, ilyen például. a 240 km-es Farkas-csapás, vagy a Beszkid-hegyeken átvezető Lovastúra (600 km). A Bieszczady Nemzeti Parkot barátságos pónilovakon lehet bejárni. A mezőkön és hegyi ösvényeken a lovakat nem zavarja meg az autók zaja, a tiszta tavakból, patakokból bátran ihatnak. Egész évben zajlanak lovas rendezvények, részt lehet venni igazi vadászatokon, valamint más országoktól átvett lovas mulatságokon: a Szent Hubertus napi vadászfutamon, cowboyszerű marhaterelésen illetve rodeón.
Sílécen A lengyelországi síparadicsomok a déli határ mentén, Magyarországtól alig 300-400 km-re fekszenek. A legismertebb és legnagyobb síközpontok a Karkonosze hegységben (Szklarska Poręba, Karpacz), a Sziléziai Beszkidekben (Szczyrk, Korbielów, Ustroń, Wisła, Bielsko-Biała) a Tátrában (Zakopane, Bukowina Tatrzańska, Białka Tatrzańska), valamint a Szendeci Beszkidekben (Szczawnica Krynica, Piwniczna, Sucha Dolina) találhatóak. A síközpontok bővelkednek szálláshelyekben, a turista-menedékháztól a luxus kategóriáig minden megtalálható. A különböző nehézségű lesiklópályák, sífutó területek, síugrótornyok, szlalompályák közül a kezdők és a profik egyaránt ki tudják választani a számukra legmegfelelőbb területet.
Lengyelország az UNESCO világörökség-listáján Az UNESCO világörökség-listáján immáron tíz lengyelországi objektum található. Négy városrész, egy vár, két kolostor, egy haláltábor, egy technikai műemlék, valamint Fehéroroszországgal közösen gondozott természetes vadon. A világörökség listára elsőként Krakkó óvárosa került fel. Az ezeréves történelemmel büszkélkedő egykori királyi székhely kétségkívül Európa egyik legszebb városa. Középkori óvárosa szinte érintetlenül maradt, a főtéri Szent Adalbert templom, vagy Szent András temploma a Grodzkán például a X-XI századból származnak. A macskaköves, zegzugos utcácskák, bűbájos kis terek, a régi városfal és védelmi vonal maradványai, a sokszázéves házak mind-mind hozzájárulnak a hely egyedi, varázslatos hangulatához. A történelem és a hétköznapi élet szerves összefonódása szinte mindenütt tapintható. Krakkó a diákok városa, 1364-ben itt alapították Európa második egyetemét, amely ma is hű maradt dicső hagyományaihoz. Az összesen 12 felsőoktatási intézményben több mint százezren tanulnak, így elmondható, hogy az ország legrégebbi városa lélekben igencsak fiatal. Krakkó szívét a Főtér alkotja, ide összpontosul a város kulturális, kereskedelmi és társasági élete, ez a festők, vándormuzsikusok és galambok kedvenc helye. A teret szegélyező házakba kávázók, éttermek vagy kiállítótermek csalogatnak. A sárga Posztóházban éppúgy, mint egykor a XIII. században kereskedők kínálják portékáikat, a Mária Mennybemeneteléről elnevezett templomban pedig Európa egyik legszebb középkori szárnyas oltára ejti ámulatba a látogatót, hívőket egyaránt. A világörökség része az óvárostól karnyújtásnyira, a Visztula túloldalán a Wawel dombon elterülő Királyi Vár, amely a X-XVI században a lengyel királyok székhelye volt. Az épületegyüttes a román, gótikus és reneszánsz stílus csodálatos, harmonikus egyvelegét tükrözi. A tágas királyi termeknek, a felbecsülhetetlen értékű gobelin festményeknek, a pazar kincstári gyűjteménynek, de talán leginkább a királyi síremlékeknek köszönhetően (itt nyugszik szinte az összes lengyel uralkodó) a történelem már nem egy távoli, feledésbe merült vízió, hanem kézzelfogható, tapintható valóság. De van még egy, rendkívül érdekes hely Krakkóban: Kazimierz, a XIV. századi zsidó negyed, amely nem is oly régen még önálló városként funkcionált és a prágai Józefów után a világ második legnagyobb és legértékesebb judaista műemlék együttese. Zsinagógák (a legrégebbi a XV. századból származik), kis bérházak, a XVI. századi egyedülálló és csodaszép temető. S noha a kanyargós, szűk utcákon bandukolva úgy tűnhet, itt megállt az idő, a néha komor homlokzatok mögött exkluzív szállodák, zsidó éttermek és remek, egészen különleges, sejtelmes hangulatú kávéházak, kiskocsmák rejtőznek. A hindu vallás szerint a Földön hét, titokzatos energiaforrás van - a csakramok. A hiedelem szerint ezek Delhiben, Mekkában, Rómában, Jeruzsálemben, Velehrádban, Delphoiban és... Krakkóban találhatók, ez utóbbi a Waweli Várban, pontosabban alatta, a középkori Szent Gereon kápolna maradványai között. Sokan hisznek a csakram mágikus erejében, negatív elektronikus töltésfeleslegéből fakadó gyógyító energiájában. A várudvar bal oldalán húzódó falat, amely a legenda szerint a titokzatos követ rejti magában, elkerítették, hogy megóvják a hozzá simuló kezektől, hátaktól, vállaktól. Ettől függetlenül érdemes idelátogatni és "feltöltődni". Krakkó környékét az UNESCO örökség lelőhelyének is nevezhetjük. Sokan csak azért utaznak Lengyelországba, hogy megtekintsék a wieliczkai sóbányát. Ez a világ legrégebben működő, ilyen jellegű vállalkozása. A XIII. század óta napjainkig töretlenül folyik a sókitermelés, bár jelenleg már nem ipari méretű. A mai bánya földalatti vájatok és járatok labirintusából áll, amelyeknek együttes hossza eléri a 350 km-t. A látogató a felszín alatt 135 méteres mélységben, 2 km-es szakaszon barangolva három szinten számos kamrát, földalatti tavakat, csodálatos sófaragványokban gazdag kápolnákat, valamint a hatalmas, sószobrokkal és sócsillárokkal díszített nagytermet tekintheti meg. Talán az egyik legszebb az Árpád házi Szent Kinga emlékét őrző kápolna, amely méreténél fogva leginkább földalatti templomra emlékeztet. (A legenda szerint Szent Kinga útmutatásával bukkantak rá a lengyel bányászok a kincset érő sórétegre) A bányában posta, étterem, és mozi is működik, sőt... egy teniszpálya is. A nagytermekben koncerteket, színházi előadásokat, bálokat rendeznek. A levegő gyógyhatásának köszönhetően az ötödik szinti szanatóriumban eredményesen kezelik az asztma és az allergia tüneteit.
Krakkótól alig pár tucat kilométerre található egy újabb rendkívüli hely, a Zebrzydowski Kálvária, a Mária-kultusz egyik legszentebb helyszíne Lengyelországban. Az épületegyüttes ötletgazdája a XVI-XVII. században élt krakkói vajda, Mikołaj Zebrzydowski volt, akit elhatározta, hogy a táj természetes adottságait kihasználva a jeruzsálemi keresztút mintájára alakíttatja azt át. Először a bencés templom és kolostor épült fel, a későbbiek során pedig a festői hegyoldalban és az alant elterülő völgyben negyven kápolna, kistemplom. Az egyik magaslat a Golgota, a másik az Olajfák hegye elnevezést kapta, a patak névadója pedig az a Cedron, amelybe Jézust taszították az őt kísérő katonák. Az eredmény egy természet és ember által harmonikusan kialakított, szimbolikus és mélyen spirituális környezet. A Nagyhét idején a helyszínen Jézus Krisztus kínszenvedését bemutató, rendkívül színes és látványos misztériumjátékokat rendeznek. A világörökség listáján szerepel három további, a lengyel kultúra és történelem szempontjából meghatározó jelentőségű város - Varsó, Toruń és Zamoć - építészeti együttese is. Ha a varsói óvárost nézzük, nehéz elképzelnünk, hogy a II. világháború alatt a földdel tették egyenlővé. A vörös téglafallal körülvett óváros bérházai, a templomok égbenyúló tornyai és a Királyi Vár, mind a háború utáni újjáépítés eredménye. És noha egy rövid ideig úgy tűnt, hogy az egykor Észak-Párizsaként is emlegetett, XIII. századi épületekkel büszkélkedhető város pompája örökre feledésbe merül, ma már saját szemünkkel győződhetünk meg arról, micsoda műgonddal építették újjá a főteret és a királyi palotát a háború után. Az eredeti részleteket megőrző, valósághű rekonstrukció példaértékű, az óváros megérdemelten került fel a Világörökség listájára. Igazi kincsekre, restaurált műemlékekre, utcákra, hangulatos zugokra bukkanhatunk a modern Varsó fémből-üvegből készült toronyházainak és széles, forgalmas utcáinak sűrűjében. A főváros büszkeségének egyik forrása parkjai. A XVIII. századi Łazienki-parkot Lengyelország egyik legszebb épület és parkegyüttesének tekintik, amely nemcsak ápolt gyepéről, évszázados fáiról, kíváncsi mókusairól, hanem szabadtéri koncertjeiről híres. A fűzfa árnyékában megpihenő, kőbe foglalt Chopin mester figyelő szemei előtt egész nyáron zajlanak a hangversenyek.
Érdekességként hatnak a fővárosban a kommunista idők szocreál maradványai, az egyik legismertebb közülük a Kultúrpalota, az ország legmagasabb épülete, a Kultúrpalota. Toruń, Kopernikusz szülővárosa több mint 300, az európai kultúra történetének részét képező műemlékéről híres. A főtér és a hozzá kapcsolódó utcák szerkezete 700 éve mit sem változott. Az óváros egyik különlegessége a XIII XIV században épült Ferdetorony, amely, mint pizzai társa, az idők során igencsak megdőlt. A valamivel fiatalabb Zamoć a XVI. században jött létre Jan Zamoyski, befolyásos és dúsgazdag főkancellár akaratából, kiterjedt birtokainak székhelyeként. Az óváros a reneszánsz gyöngyszeme, olasz mintára épült, főtere, amely az egyik legnagyobb reneszánsz tér Európában, lenyűgöző arányaival és színvilágával ejti ámulatba a látogatót. Nagy hatással van látogatóira a "keresztesek" vörös téglás, masszív falaival és bástyáival ékes, monumentális vára Malborkban. A német lovagrend a XIII. században építette ki államát Lengyelország északi területein, a malborki vár pedig, amely Európa legnagyobb gótikus vára, 20 hektáron terül el -a lovagrend székhelye és legfontosabb erődítménye volt. A középkori hangulatot, szerzetesi szigorúságot tükröző termek fegyverkiállítást és csodálatos borostyángyűjteményt rejtenek. A városok mellett a világörökség listájára került a Białowieżai-rengeteg is mint Európa egyik legöregebb és legnagyobb megmaradt ősrengetege, amely gazdag élővilágot rejt. A Nemzeti Parkot a Bioszféra Rezervátumok közé sorolták és elnyerte a megtisztelő Európa Diplomát is. A kihalástól megmentett bölényeken kívül ritka madárfajokat, évszázados faóriásokat tekinthetünk meg (a fák átlagéletkora 126 év!). 1979-ben az UNESCO világörökség listájára, harmadik lengyelországi objektumként felkerült az egykori owięcim-brzezinkai hitleri haláltábor területén felállított Auschwitz-múzeum. A II. világháború alatt a hitleri megsemmisítő akció keretében ebben a haláltáborban közel 1,5 millió különböző nemzetiségű ember pusztult el, ezeknek több mint 90%-a zsidó származású volt. Az egykori népirtás eme elrettentő helyszínére a hírhedt "Arbeit macht frei" feliratú kapun (a munka felszabadít) lehet bejutni, és nincs ember, aki közömbösen menne el a fogolybarakkok, gázkamrák, vagy a cellákban felhalmozott, egykor a rabok tulajdonát képező tárgyak mellett. A múzeum az emberi lealjasodás és határtalan kegyetlenség ellen emeli fel intő szavát, tanúságtétel az eljövendő nemzedékek számára.
A UNESCO világörökség listájára legutoljára 2001. december 13-án felkerült lengyel műemlékek a widnicei Szentháromság templom és a jaworzei Szentlélek templom, közismert nevükön a Béketemplomok. Dél-Lengyelországban, a Szudétákban találhatóak, egyfajta jelképei a vallási toleranciának, amelyet a 30 éves háború után tanúsított a katolikus III. Habsburg Frigyes császár a sziléziai protestáns közösséggel szemben. A császár 1652-ben a protestánsok kérésére engedélyezte a templomok felépítését, igaz meglehetősen szigorú és szokatlan követelményeket támasztva: Az építkezéshez mely nem tarthatott 1 évnél tovább, tilos volt tartós anyagokat (téglát, követ) felhasználni, csak fát, agyagot, homokot és szalmát. A templomokat a városfalakon kívül, de attól ágyúlövésnyire kellett építeni, tornyuk, harangjuk nem lehetett. A protestánsok a feladatot egyedülálló műszaki megoldás alkalmazásával oldották meg. A templom váza fagerendákból készült, a réseket agyaggal, szalmával és tojásfehérjével, mint kötőanyaggal töltötték ki. 7500 hivő fér el benne.
A világörökség megtisztelő címére pályázik számos hely Lengyelországban, többek között a a Szudéta hegységben megbúvó barokk stílusban épült krzeszówi cisztercita apátság, valamint Gdańsk neves európai építészek által tervezett csodaszép óvárosa, hatalmas gótikus bazilikája és régi kikötője, amely már a XIV században is vonzotta a portékával megrakodott hajókat. Nagy eséllyel indul a megmérettetésen Częstochowa magas dombon található, védőfalakkal és parkkal övezett egyházi- és lakóépület-együttese, amelyet Jasna Górának - magyarul Fényes Hegynek neveznek. A Fényes Hegy (Clarus Mons) elnevezés először egy olsztyni főszolgabíró által kiállított 1388. évi dokumentumban fordul elő. A hegy neve e Magyarországról származó pálos szerzetesektől ered, akik ezt a terminust Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ez utóbbit jelölték így: In Claro Monte Budensi ( a budai Fényes Hegyen). A remetemozgalomból kinőtt Pálos Rend a XIII. században született Magyarországon. A rend alapítója - Boldog Özséb esztergomi kanonok - a mai Magyarország és Jugoszlávia területén élő remetéket gyűjtötte közösségbe. Lengyelországba Opolei Ulászló herceg, Nagy Lajos helytartója herceg telepítette le a pálosokat, akik végül 1382-ben érkeztek Częstochowába, ahol a herceg adományaként megkapták a Jasna Góra-i területeket, az itt álló Segítő Szűz Máriáról nevezett kis templommal együtt. Ebben helyezték el a felbecsülhetetlen értékű kincset - a Szűzanya évszázadok óta nagy tisztelettel övezett kegyképét, melyet a herceg hozott ide ruténföldről. Częstochowa Európa öt zarándokközpontjának egyike Alttöting, Fatima, Loretto, és Lourdes mellett. Évente közel négymillióan látogatják. Forrás: Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal
Gasztronómia
A lengyel gasztronómiának igen nagy a vonzereje. Kedvenc ételeik a levesek és a mártások, a burgonya és a húsok, zöldségeket nem nagyon fogyasztanak. Jellegzetes alapanyagaik a majoránna és egyéb fűszerek, a gombák és a különböző húsok. Leghíresebb lengyel ételek: bigos (savanyúkáposzta és hús), és a barszcz leves. Lengyelországban általában négyszer étkeznek az emberek. A tea és a vodka igen kedvelt italok, mind a helyiek, mind pedig a turisták számára. A LENGYEL KONYHA
Ritkaság, hogy kulináris szokásokat kapcsolatba hoznak egy nép jellemvonásaival. Ha kissé szokatlan is, meggyőzően hangzik a hozzáértő gasztronómus véleménye: *A lengyel kulináris szokások nemcsak a lengyelek sajátos étkezési művészetéről adnak felvilágosítást. Idetartozik a viharos lengyel temperamentum, a közmondásos vendégszeretet, a nyitottság, az életöröm, a régi lengyel terített asztal szépsége, a hűség a tradíciókhoz s egyben azok megbecsülése, egyszóval mindaz, amit ez a szó jelent: lengyelség.* Aligha van nép a világon, melynek hazáján annyi vihar söpört végig, szétszórva polgárait a világ minden tájára. És természetes, hogy amikor egy külföldön élő lengyel hazaérkezik, a vendéglő menükártyáján azokból az ételekből válogat, amiket valaha a lengyel konyha jellegzetes fogásaiként ismert meg, vagy amelyekről talán csak szüleitől hallott, s eljött az ideje, hogy megkóstolja. A hagyományoknak mélyek a gyökerei. A húsvéti malacsülté például legalább a XII. századig nyúlik vissza. A lengyeleknek is volt névtelen íródeákjuk, Gallus Anonymus, aki Ferdeszájú Boleslaw uralkodása idején (1107--1138) feljegyezte, hogy egy lakomán, ahol megismétlődött a kánaáni menyegző csodája, a vendégek számára malacsült készült, amihez csapra ütöttek egy *hordó jól kiforrott sört*, a hordó újra meg újra feltöltődött, úgyhogy már a szomszédoktól kellett kupákat kölcsönkérni. S feltételezhető, hogy ugyanígy szaporodott a malacsült is, mert - mint Gallus megjegyezte - *az Isten nem vonakodik, hogy a pogányok vendégszeretetét is megjutalmazza*. Lehet, hogy azóta a csodálatos vacsora óta jött szokásba, hogy a sertéssültet különleges alkalmakkor három töltelékkel kínálja a háziasszony családnak és vendégeknek. Egy valamivel későbbi krónika bepillantást nyújt egy gazdag paraszt kamrájába. A leírás első helyen a búzadarát említi, utána a liszteket, melyekből Lengyelországban különösen sokféle kenyér készült, a borsót, a babot, a lenolajat, a szárított és pácolt gombát, a sózott és füstölt marha- és sertéshúst, vadakat, ószláv kolbászt, szalonnát, sajtot, vajat, mézet. Mint ahogy a lengyel konyhaművészet máig őrzi a hagyományokat, átvéve a legjobb ízeket a főúri, nemesi, paraszti konyhából s a szomszédos országokéból, amelyeknek népeivel a lengyeleket a történelem összesodorta. Így fér meg a búzadaraleves a Jagellók udvarában kedvelt litván levessel, a krakkói módra sütött kacsa a két töltelékkel készített pulykával, a gombasaláta a sonkával töltött báránnyal, a vajban párolt süllő a lengyel módra készített ponttyal, a lengyeles mártással tálalt kolbász a Napóleon-módra készített marhasülttel, a diós mazurka a túrótortával. És ami az illatokat illeti: egy XII. századi krónikában ez a leírás olvasható Krakkóról: *Szép és nagy város sok házzal és lakossal, piacokkal, szőlőlugasokkal és gyümölcsösökkel.* S hogy a szőlőlugasok terméséből bor is készült, arra bizonyíték több helységnek a borra utaló neve, mint például Winiary. A bor azonban a régi időkben csak a legelőkelőbbek asztalára került, s igazán ma sem különösebben népszerű. Annál inkább a sör, ami a legrégibb időktől nélkülözhetetlen, szinte a vizet pótolta a parasztcsalásoknál, ahol helyben főzték, s elmaradhatatlan volt - persze jobb minőségben - a főúri lakomákon s a királyi udvarban is. S hogy nemcsak lengyel kedvelték, arra bizonyságként VIII. Kelemen pápa történetét szokták felhozni, aki 1588-ban mint a Szent Szék legátusa igen megkedvelte Lengyelországban a sört. És amikor már mint pápa Rómában súlyosan megbetegedett, lázálmában, kiszáradt torokkal a warkai sört - pivo di Warka - emlegette. Az ágyát körülvevő bíborosok, azt hívén, hogy a pápa egy szentet szólongat, kórusban ismételgették: "Pivo di Warka, ora pro nobis" - imádkozz érettünk. Legenda? Vagy a lengyel sör dicsérete?
Közbiztonság
Az ország közbiztonsága hasonló Magyarországéhoz.
Egészségügy
Jelentős változás a korábbiakhoz képest, hogy 2004. május 1. után a rövid idejű tartózkodás céljából beutazóknak (üzleti célból beutazók, turisták stb.), amennyiben baleset, vagy megbetegedés miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorulnak - az EU tagállam, melynek területén éppen tartózkodnak, a saját állampolgáraival azonos feltételek mellett ellátást nyújt. Az ellátás költségeit az a biztosító vállalja (általában utólagos, biztosítók közötti elszámolás mellett), amelyiknél az illető személy ténylegesen biztosítva van (azaz általában a hazai társadalombiztosítás). Mindennek azonban feltétele, hogy az utazó rendelkezzen Európai Betegbiztosítási Kártyával, melyen a biztosító - a biztosítási jogviszony alapján - előzetesen vállalja a felmerülő költségek fedezetét. Az ingyenes vagy kedvezményes orvosi szolgáltatás csak a közegészségügyi ellátásra vonatkozik, s ennek körét a tagállamok nemzeti joga határozza meg. Néhány esetben az orvosi ellátás egésze ingyenes, máskor csak egy része, és előfordulhat az is, hogy a kezelés költsége csak utólagosan igényelhető vissza. Ezért fontos a számlák és receptek megőrzése. Az Európai Betegbiztosítási Kártyát és további információkat - a külföldre távozás előtt minden esetben, azaz újbóli külföldre utazásnál ismételten - az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, illetőleg a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál kell igényelni és kitöltetni.
Hogyan jutok oda?
Lengyelország - bár a Kárpátok túloldalán helyezkedik el - könnyen és gyorsan megközelíthető Magyarországról: Budapestről, Miskolcról, Győrből vagy Debrecenből Zakopane, Krakkó, Katowice pár óra alatt elérhető. Akár Szlovákia, akár Csehország felől vezet az utunk, festői tájban gyönyörködhetünk: Lengyelország és Szlovákia határvidékét a Tátra, a Pieniny hegység, az Árva-vidék és a Szepesség alkotják, míg a lengyel-cseh határ mentén a Szudéták terülnek el. Érdemes akár csak pár napra ellátogatni Lengyelországba, hiszen rövid idő alatt is rengeteg élménnyel gazdagodhatunk. A határátlépésnél az alábbi okmányokat kérhetik:
a gépjármű forgalmi engedélye
jogosítvány
kötelező felelősségbiztosítás (2004. május 1-től a nemzetközi "zöld kártya" nem kötelező Lengyelországba való beutazáskor. Továbbra is szolgálhat biztosítás nemzetközi igazolására és baleset esetén megkönnyíti kártérítés elintézését)
Ajánlott útvonalak: úticél: Białystok: Budapest - Miskolc - Kassa/Koszyce - Vysny/Barwinek - Rzeszów - Lublin - Biała Podlaska - Bialystok (kb. 850 km) úticél: Częstochowa: Budapest - Parassapuszta/Sahy - Zvolen - Banska Bystrzyca - Rozemberok - 1. Dolny Kubin - Trstená/Chyżne - Kraków - Katowice - Częstochowa (kb. 500 km) 2. Skalite/Zwardoń- Bielsko Biała - Katowice - Częstochowa (kb. 510 km). úticél: Gdańsk (Gdynia): ld. Częstochowa - Łód - Toruń - Grudzidz - Gdańsk.(kb. 950 km) úticél: Katowice: Budapest - Parassapuszta/Sahy - Zvolen - 1. Martin - ilina - Cadca - Skalite/Zwardoń- Żywiec - Katowice (kb. 380 km) 2. Banska Bystryca - Rozemberok - Dolny Kubin - Oravska Polhora/Korbielów - Bielsko Biała - Katowice (kb. 380 km) úticél: Kraków (Krakkó): Budapest - Parassapuszta/Sahy - Zvolen - Banska Bystryca - Rozemberok - Dolny Kubin - Trstena/Chyżne - Kraków (kb. 350 km) úticél: Lublin: Budapest - Miskolc - Hidasnémeti/Milhost - Koszyce - Vysny Komarni/Barwinek - Rzeszów - Lublin (kb. 620 km) úticél: Poznań: ld. Wrocław - Leszno - Poznań (kb. 751 km) úticél: Owięcim (Auschwitz): Budapest - Parassapuszta/Sahy - Zvolen - Banska Bystryca - Rozemberok - 1. - Dolny Kubin - Trstena/Chyżne - Owięcim 2 - Martin - Zilina - Skalite/Zwardoń -Bielsko Biała - Andrychów - Owięcim (kb. 395 km) úticél: Szczyrk: Budapest - Sahy - Zvolen - Banska Bystrica - Oravsky Podzamok - Korbiełów - Żywiec - Bielsko Biała - Szczyrk (kb. 330 km) úticél: Szklarska Poręba: Budapest - Bratislava - 1. - Jihlava - Harlichow -Brad - Kalin - Jicin - Turnov - Harrachov/Jakuszyce - Szklarska Poręba 2. - Brno - Prága - Harrachov/ Jakuszyce - Szklarska Poręba (kb. 650 km) úticél: Szczecin: Banska Bysryca - Martin - Zylina - Cieszyn- Zielona Gora, Giorzow Wlkp.- Szczecin (kb. 950 km) úticél: Warszawa (Varsó): Budapest - Parassapuszta - Sahy - Zvolen - Banska Bystrzyca . Rozemberok - Dolny Kubin - Trstena - Chyzny - Kraków - 1. - Katowice - Częstochowa - Warszawa 2. - Kielce - Radom - Warszawa (kb. 740 km) úticél: Wieliczka: Budapest - Parassapuszta/Sahy - Zvolen - Banska Bystryca - Rozemberok - Dolny Kubin - Trstena/Chyżne - Mylenice - Doobczyce - Wieliczka (kb. 370 km) úticél: Wrocław - Banska Bystryca - Martin - Zylina - Cieszyn- Bohumin - Chałupki - Racibórz - Opole - Wrocław (kb. 580 km) úticél: Zakopane: Budapest - Parassapuszta/Sahy - Zvolen - Banska Bystrica - 1. - Poprad - Łysa Polana - Zakopane (nyáron) 2. - Oravsky Podzamok -Chyżne Zakopane (télen) (kb. 320 km)
Vonattal: Kényelmes, gyors és pénztárcánkat talán nem terheli meg túlságosan, ha a vasutat választjuk. Közvetlen vasúti összeköttetés van Budapest és Varsó, Katowice, Krakkó között. Részletekről, átszállási lehetőségekről, megállóhelyekről érdeklődjön a MÁV (tel +36 1 461-5500) illetve a Lengyel Államvasutak PKP (tel: (+48 94-36) ügyfélszolgálatánál.
Repülővel: A legtöbb európai nagyvárosból, így Budapestről is közvetlen járatok indulnak Varsóba. A MALÉV és a LOT Lengyel Légitársaság közösen üzemeltetett járatai mellett az ún. fapados légitársaságok: SkyEurope, Wizz Air is indítanak járatokat Lengyelországba.
Nemzetközi repülőterek
Warszava, Gdansk, Kraków.
Külképviseletek
Varsói Magyar Nagykövetség Cím: ul.Fryderika Chopina 2. 00-559 Warszawa tel: (+48-22) 628-44-51, 621-85-61, ügyelet 628-44-51 e-mail: varsnk@2a.pl Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Győr Mihály
Krakkói Magyar Főkonzulátus Cím: ul. Sw. Marka 7/9. 31-012 Krakkó tel: (+48-12) 422-4784 ügyelet 422-5657 e-mail hunconcra@kki.pl Főkonzul: Dr. Kovács István
Tiszteletbeli Konzulátus Gdańsk Tiszteletbeli Konzul: Andrzej Hass Cím: ul. Opacka 12. 80-338 Gdańsk-Oliwa tel: (+48-58) 552-1283 fax 552-0278
Tiszteletbeli Konzulátus Poznań Tiszteletbeli Konzul: Dr. Witold Abramowicz Cím: ul. Strusia 10. 60-711 Poznań tel: (48-61) 866-8256
Beutazási feltételek, vámszabályok
Az EU tagországok állampolgárai és családtagjaik valamint Norvégia, Izland, Lichtenstein, és Svájc állampolgárai és családtagjaik érvényes útlevél vagy egyéb személyazonosságot és állampolgárságot igazoló okmány birtokában utazhatnak be a Lengyel Köztársaság területére. Az Európai Unió állampolgárainak nem uniós állampolgárságú családtagjai érvényes útlevéllel, vagy amennyiben ez szükséges - vízummal léphetik át a Lengyel Köztársaság határát. EU állampolgárok beutazásának megtagadása a Lengyel Köztársaság területére csak a közrend és a közbiztonság megóvásának szükségességére történő hivatkozással, vagy az állambiztonság és államérdek védelmének érdekében történhet. 3 hónapot meghaladó tartózkodás esetén tartózkodási engedély vagy ideiglenes tartózkodási engedély megszerzése szükséges.
Nyitva tartás
Nehéz egységesen meghatározni a boltok nyitvatartási idejét. A kisebb élelmiszerboltok munkanapokon általában reggel hattól/héttől este hat/hét óráig, szombaton reggel hét és délután egy óra között vannak nyitva. A nagy élelmiszerüzletek gyakran éjfélig nyitva tartanak, és gombamód szaporodnak az éjjel-nappali boltok is. A multik és plázák nyitvatartása hozzávetőlegesen megegyezik a hazaiakkal. Ruhaüzletek, műszaki cikkeket stb. árusító boltok nyitvatartása reggel tíz/tizenegytől este öt/hét óráig tart. Idegenforgalmi központokban, nagyvárosokban ez kitolódhat egészen este kilenc óráig.
Mit vásároljunk? A legszebb emléktárgyakat a krakkói főtér egykori posztóházában, a Sukiennicákban vásárolhatjuk. De ne szalasszuk el a híres augusztusi Szent Dominik vásárt Gdańskban. Ilyenkor a belvárosban gombamód nőnek a sátrak, pavilonok, vagy akár a járdán rögtönzött standok, amelyeken sok haszontalan kacat között fel- felbukkannak kincset érő csecsebecsék is. Az arany- ezüst ékszerek, borostyán és gyöngynyakékek mellett sorakoznak a festmények, szobrok, kerámiák, ritka szövetek és öltözékek, régi könyvek és bakelit lemezek, néha értékes műtárgyak, de egészen modern konyhafelszerelés is. Zenei aláfestésnek számos utcai zenekar játssza a talpalávalót, táncegyüttesek és utcai bűvészek, előadók teszik teljessé a képet.
És hogy mit érdemes venni? Nagyban függ ez egyéni ízléstől és igényektől, melegen ajánljuk az igazán finom lengyel édességeket, kimért bonbonokat, cukorkákat, mézespuszedliket, madártejet, híres a lengyel vodka, a pácolt hering. Nagyon igényes kidolgozású és megfizethető a bőr- és textiláru, népszerűek a fából faragott képek, szobrok, dísztárgyak, játékok. kép: vasarlas3 Kedvező áron és széles választékban kaphatóak az ezüst-, arany és borostyánékszerek, valamint a csiszolt ólomkristály poharak, kelyhek, vázák, díszműüvegek. Az emléktárgyakon túl érdemes nagyobb bevásárlásokra indulni, Apróbb, szinte mindenhol fellelhető népművészeti ajándékon kívül érdemes nagyobb bevásárlásokra is indulni. Számtalan galéria kínál megvételre ismert, modern lengyel művészek alkotásait. Az 1945 előtti könyvek, műtárgyak esetében a kivitelt engedélyeztetni kell.
Ünnepnapok
Munkaszüneti nap az összes vasárnap, valamint a szombatok többsége, továbbá: az Újév (január 1.), Húsvét Vasárnap és Húsvét Hétfő, a Munka Ünnepe (május 1.), az Alkotmány Ünnepe (május 3.), Úrnapja (csütörtökökre esik, időpontja változó), Nagyboldogasszony ünnepe (augusztus 15.), a Halottak Napja (november 1.), a Nemzeti Függetlenség Napja (november 11.), valamint a Karácsony (december 25-26).
Lengyelország igen változatos arculattal rendelkezik. Az alföldi jelleg az uralkodó, főleg az ország északi-tengerparti és középső területein. A tengerparti részen, a Balti-tenger mentén csodálatos, homokos nagykiterjedésű strandok kaptak helyet. Délebbre, a Pomerániai, Mazúri és Wielkopolskai Tóvidékeken, a festői erdősdombos területeken tavak ezrei rejtőznek, s köztük a legnagyobb a Sniardwy, melynek vízterülete közel 113 km2. Lengyelország déli részén fennsíkok és hegyvonulatok húzódnak: a Szudéták, melynek legmagasabb csúcsa a Snieżka (1603 m) és a Kárpátok, melynek központi része az alpesi jellegű Tátra, a legmagasabb lengyel csúccsal: Rysy (2499 m). A lengyel tájak zömében erdős területek, számos folyó és patak, s köztük e két legnagyobb folyó: a Visztula és az Odera, a maga igen gazdag növény és állatvilágával. Felszínének északi és középső része síkság és alacsony dombvidék, ahol a turzásos, homokdűnesoros partvidéktől délre tavas, mocsaras Mazuri-tóhátság 200-300 m magas morénahalmai, a Lengyel-alföld helyezkedik el. Az alföldet délről a sziléziai medence, a Lengyel-középhegység, valamint a Szudéták és a Kárpátok magas vonulatai határolják.
Klíma
Lengyelország éghajlatát a sarkvidéki-óceáni légáramlatok is befolyásolják, kontinentális elhelyezkedésén kívül. Az átlaghőmérséklet 6-9 °C, időjárása mégis enyhébb Magyarországénál. Hat évszak van ,- a fent említett okok miatt -, az úgynevezett télelő (nov. közepétől - dec. közepéig), és a tavaszelő (feb.- ápr.), a nálunk is ismert évszakokon kívül.
Gazdaság
Egy főre jutó GNP: 1 960 USD
ipari ország.
Történelem, kultúra
A lengyel nemzet a 10. század közepére kezdett egységes, felismerhető területi egységgé válni.
Lengyelország 16. századi aranykora Lengyelország aranykora a 16. században, az ország Litvániával való államközössége a lengyel-litván államközösség idején volt, amikor még a Jagelló-ház uralkodott. Megválasztották III. Valoi Henriket, de csak halála után, Báthory Isván uralma alatt jött létre az erős hatalom. IV. Rettegett Iván háborúzása közben elfoglalták Litvániát és Lengyelország lakói büszkék voltak az ősi szabadságjogaikra és parlamenti rendszerükre. A lengyelek számára a mai napig a szabadság az egyik legfontosabb értékük. 1586 után, mikor meggyengült a hatalom, a kozákok fellázadtak, és 1648-ban csatlakoztak az oroszokhoz. A lengyel nép napjainkban is úgy gondolják hogy Lengyelország a "Szabad emberek nemzete".
Lengyelország 17-18. században A 17. század közepére a kozákok féle felkelés idejét a Tűzzel- Vassal című könyv örökítette meg. Az ezt követő 80 év folyamán a gyakran háborús övezetté váló országban az intézményi redszerben is lassan eluralkodott az anarchia, a zűrzavar, és ez az ország meggyengülését okozta, majd az Oroszországgal való függőség növekedésével járt. A felvilágosodás korszakában Lengyelországban a teljesen független poltikai és a néhai államrendszer visszaállításának támogatását hozta el, ezzel megalkotván Európa első írott alkotmányát. A reformkorszak megszakadt az országok közötti felosztással (Lengyelország, Oroszország, Poroszország, Ausztria 1772- 1795), de a lengyelek nem hagyták elveszni szabadságukat, és ezért sokszor felázadtak elnyomóik ellen.
19. század A napóleoni háborúk után a helyreállított lengyel állam, a Varsói Nagyhercegség néven létezett, mint az Orosz Birodalom része. A nagyhercegséget az orosz cár uralta. Az úgynevezett Kongresszusi Lengyelország liberális alkotmányt hozott, azonban a cár gyámkodása alatt lévő területet már ez sem tudta megmenteni az országot. Az orosz cárok hamarosan megnyírbálták a lengyel szabadságjogokat és az Orosz Birodalom annektálta az országot. A 19. század végén, az osztrák uralom alatt sínylődő Galícia vált a felkelések központjává.
20. század Az első világháború alatt az antant hatalmai megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani. Nem sokkal a német fegyverletétel után, 1918 novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét, Második Lengyel Köztársaság néven. A szovjet-orosz agresszióval szemben Lengyelország megőrizte függetlenségét az 1919. évi lengyel-szovjet háborúban. A Második Lengyel Köztársaság a második világháború kitöréséig állt fenn, amikor Németország és a Szovjetunió felosztották a területét maguk között (1939. szeptember 27.). Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott ez az időszak. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felét zsidók tették ki. A háború után Lengyelország határait nyugat felé tolták, a keleti határ a Curzon-vonal, míg a nyugati határ az Odera-Neisse határ lett. Ezáltal Lengyelország területe mintegy 76 ezer négyzetkilométerrel, a háború előtti méretének 20%-ával csökkent. A határmódosítások emberek millióinak a vándorlását kényszerítették ki. Lengyelország ily módon, történetében először, egynemzetiségű országgá vált. A Szovjetunió győzelme után, Közép-Európa más államaihoz hasonlóan, Lengyelországban is kommunista kormány alakult. 1948-ban a sztálinista fordulat a totalitárius korszak kezdetét hozta. 1956-ban a totalitárius rendszer kevésbé szigorú formát öltött. Sok ember kiszabadult a börtönökből, és az elnyomás is csökkent. A munkások megmozdulásainak hatására 1980-ban megalakult a "Szolidaritás" szakszervezet, amely az néhány év alatt jelentős politikai erő lett, komoly mértékben járult hozzá a Lengyel Egyesült Munkáspárt uralmának elvesztéséhez 1989-ben, megnyerte a demokratikus választásokat, és az elnöki székbe is a Szolidaritás párt jelöltje került.
A rendszerváltás után A sokkterápia program az 1990-es évek elején képessé tette a lengyel gazdaságot az átállásra, és az egyik legdinamikusabb rendszerváltó állammá vált. Lengyelország 1999-ben csatlakozott a NATO-hoz. A kormány hathatós kampánya is közrejátszott abban, hogy az EU-csatlakozásról 2003 júniusában tartott népszavazáson az 'igen' volt többségben. Lengyelország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz.
Kapcsolódó cikkek
Chopin Múzeum Varsóban
2010. március 05.
Chopin évre készülnek Lengyelországban
2010. február 02.
Szünetelteti menetrend szerinti járatait a Centralwings
2008. szeptember 02.
Kedvezmények Lengyel Kártyával
2007. július 13.
Új bázist nyit a Wizz Air
2007. június 20.
Ismét látogatható Chopin szülőháza
2007. június 13.
Hosszú hétvégék Lengyelországban
2007. május 30.
Beethoven, zene és irodalom Lengyelországban
2007. január 17.
Lengyelország nemzeti parkjai
2006. szeptember 18.
Támogatják az auschwitz-i tábor névváltoztatását
2006. augusztus 17.
Hivatalos név:
Leírás
A Kárpátok, a Balti-tenger, az Odera és Nysa folyók, valamint a kanyargós Bug folyó közt terül el Lengyelország, amelynek beláthatatlan tájai, nagy erdőségei, tóvidékeinek labirintusa, és borostyánköves tengerpartja nem akármilyen élményt ígérnek az odautazóknak. Szebbnél szebb városok, középkori várak, nagyvonalú kastélyok, és gazdag múzeumok késztetik megállásra a turistát. Bástyás óvárosok patinás utcáin és terein bolyonghat kedvére, magas várfokról tekinthet szét, közben igazi őserdőket láthat, vagy csodálatos folyókon hajózhat az idelátogató. Ha valaki a múlt iránt érdeklődik, az ország déli részébe találhat magyar emlékeket, hiszen a lengyel és a magyar nép története az évszázadok során sokszor nagyon szorosan összekapcsolódott. (pl. Krakkó a XVI. században nagy szerepet játszott a magyar művelődéstörténetben, vagy tekintsünk akár Dobzse László, ill. Nagy Lajos uralkodásának idejére) Akit pedig az építészeti stílusok érdekelnek, szintén gazdag vadászterületre lelhet, olyan stílusváltozatokra, egyedi és különös alkotásokra, amelyeket csak itt találhat meg. 
